KEPES TV2, 1998 Kepes produkció A kilencvenes évek piacvezető televíziós csatornája azzal csábította át Kepes Andrást, hogy készítsen olyan műsort, amely "hasonlít a Desszertre, mégis más". A műsor indulásakor - a csatorna és az Új Színház közötti korábbi megállapodás miatt -, már adott tény volt, hogy a sorozatot színpadra kell állítani. A szakma legjobb mestereivel kidolgozott elképzelés szerint, a díszlet a műsorvezető lakását idézte, ahova egymás után érkeznek a vendégek, mintha Kepeshez jönnének látogatóba. A műsorvezetőt, a klasszikus vígjátékok rezonőreként egy "anyós" segítette, akinek az lett volna a feladata, hogy ellensúlyozza a műsorvezető - a kereskedelmi televíziókhoz képest - kicsit túlságosan intellektuális stílusát. A csatornák közti túlhajtott versenyben nem jutott idő a koncepció kipróbálására, mi több, még a díszlet is csak a felvétel előtti pillanatokban készült el, amikor már nem lehetett rajta változtatni. Bátran állíthatjuk: az első adás Kepes András pályájának mélypontja volt. A sorozat adásról adásra egyszerűsödött. A második műsorban eltűnt az "anyós" és a díszlet néhány kevésbé sikerült eleme, majd a sorozat fokozatosan átalakult a "Desszert" színpadi változatává. Különös módon, amire a kereskedelmi csatorna vezetői végképp nem számítottak, a műsor színvonalának emelkedésével párhuzamosan, folyamatosan nőtt a műsor nézettsége. A műsorvezető váratlan, súlyos betegsége miatt, a sorozat mindössze nyolc adást ért meg. (A sorozat néhány adásának szerkesztett, írott változata olvasható a Kepes Krónika - beszélgetések c. kötetben.)